EDU-INNO logo

Oktatásinnovációs és Felnőttképzési Központ
tel.: 06-(1)-463-3866
info@edu-inno.bme.hu
www.edu-inno.bme.hu


A távoktatás és a közművelődési könyvtárak

Frank Róza1

A LISTED-projekt az EU könyvtári programjai sorába illeszkedik. Célja a közkönyvtárak bevonása az önálló tanulás, valamint a telemtikai támogatásúkorszerű információs technológia eszközeivel segített nyitott és távoktatás támogatásának rendszerébe. A támogatás egyaránt jelenti az önálló tanuláshoz szükséges tanulócsomagok és a szakirodalom rendelkezésre bocsátását, az esetleges konzultációs lehetőségek megszervezését és a távoktatási programkínálatban való eligazodás támogatását. 1998-ban ezt a programot kiterjesztették Közép- és Kelet-Európára. A térségből elsőként Magyarország, ezen belül két megyei könyvtár: a Békés Megyei Könyvtár és a Katona József Megyei Könyvtár, valamint távoktatási szakértőként a Budapeti Műszaki EgyetemMűegyetemi Távoktatási Központja csatlakozott a projekthez.

Néhány gondolat a nyitott képzésről és a távoktatásról

A munkaerőpiac működésének alapvető feltétele, hogy folyamatosan tájékoztassa a potenciális munkavállalókat (munkanélkülieket, a munkába visszatérni szándékozó kismamákat, katonákat, háziasszonyokat, valami okból hátrányos helyzetű rétegeket) arról, milyen ismeretekre és készségekre (kompetenciákra) van szükségük ahhoz, hogy el tudjanak helyezkedni. A munkahellyel rendelkezőknek is folyamatosan képezniük kell magukat annak érdekében, hogy megtarthassák munkájukat, illetve olyan kompetenciákat kell elsajátítaniuk, amelyek versenyképessé teszik őket a munkaerőpiacon. A fenti két ok indokolja, hogy egyre többször halljuk a az "élethosszig tartó tanulás" (life long learning) fogalmát.

Ezeket a meglevő tudást kiegészítő vagy egyszerűen csak felfrissítő, esetenként új szakképesítést nyújtó ismereteket rendszerint munkán kívüli időben, ill. szabadidőben történő tanulással tudják megszerezni. Mivel ez a problémakör főleg a felnőtt lakosságot érinti, az egyén számára megfelelő oktatási módszer kiválasztásakor számolni kell a felnőttek elfoglaltságával tanulási problémáival, az újtól és változástól való félelmükkel és azzal, hogy egy bizonyos életkor után a felnőtt nehezen szánja rá magát, hogy ismét iskolapadba üljön. Ezért szerez mindinkább jogosultságot Magyarországon is az ún. nyitott rugalmas tanulás és eszköze a különféle forrásokat és módszereket alkalmazó távoktatás, amely eredetileg a nagy távolságok áthidalására Ausztráliában az iskolába járás pótlására jött létre.

A nyitott tanulás a tanuló nyitottságát, függetlenségét, szabadságát hangsúlyozza idővel, hellyel, tempóval, tartalommal kapcsolatban: akkor, annyi ideig, ott és olyan ütemezéssel halad, ahogy neki a leginkább megfelelő. A tanulás során a tanulási igényeket kielégítő források korlátok nélkül használhatók.(Edwards, 1990.) Ez a tanulási forma segíti a tanulót az élete során szükséges függetlenség és autonómia megszerzésében, illetve megerősítésében. Akkor nevezhető autonómnak a tanuló, ha dönteni tud céljairól, témáiról és tárgyairól, a tanulási és tanítási forrásairól. (Klimovicz, 1997) Az ismeretek sikeres elsajátítása megnöveli az önbizalmát, ezáltal például valószínűbbé válik egy esetleges munkahelyi interjún való sikeres részvétele.

A távoktatás távirányításra épülő tanulási rendszer, a munka melletti tanulás körülményei között meghatározott előírt és pontosan felépített ismeretek, cselekvési műveletek elsajátítására. A folyamatban döntő fontosságú a tanulói önirányítás, amelyet az oktató közvetett irányítása nemcsak inspirál, hanem szabályoz is. A távoktatási forma maximálisan kihasználja a tanulók önfejlesztő energiáit.(Csoma, 1987) Olyan oktatási program, amelynek során a tanulók és a tanárok elkülönülése miatt az interakciók nyomtatott, mechanikus vagy elektronikus eszközök segítségével valósulnak meg. (Moore, 1983)

Tehát a nyitott tanulás a cél, a távoktatás a mód arra, hogy a tanulók rugalmasan, saját maguk módján, saját idejükkel gazdálkodva és saját helyükön tanulhassanak. A rugalmas nyitott tanulás magában foglalja  a távoktatást, a személyes tanulást, a független tanulást és az oktatói támogatásokat. Elődjének a hagyományos értelemben vett levelező oktatás tekinthető. (Jogi, 1997)

Kiknek ajánlható különösen ez a tanulási mód? Mindazoknak, akiknek nincs lehetőségük vagy csak nagy nehézségek és költségek árán tudnának lakóhelyüktől távolabb szervezett képzéseken részt venni, akik munka mellett akarnak tanulni, akiknek akár mozgáskorlátozottságuk, akár valamely lelki problémájuk miatt gondot okoz a szervezett direkt oktatásban való részvétel, vagy esetleg időhiányban szenvednek.

Könyvtár és nyitott tanulás

Az önálló munkát igénylő nyitott tanuláshoz számos nyomtatott és audiovizuális tananyagra (ún. tanulócsomagokra) és egyéb eszközre (pl. számítógépre), nyugodt és csendes helyre, valamint a munkát előzékenyen, de nem tolakodóan segítő támogatásra van szükség. Ezek a feltételek rendszerint bármely típusú könyvtárban adottak. Ez új, alternatív tanulási formával kapcsolatban a tájékoztató könyvtárosok nem tesznek mást, mint ami egyébként is a dolguk: válaszolnak a kérdésekre. A különbség csupán az, hogy az adott körülmények között a kérdések a nyitott tanulást lehetővé tevő tanfolyamokra, a tanuláshoz igénybe venni javasolt dokumentumokra, tanulási módszerekkel kapcsolatos tanácsok kérésére vonatkoznak.

Ez a fajta tanulási mód már ma sem idegen a magyarországi könyvtárakban, hiszen a különböző nyelvoktató csomagok, a tanítást segítő AV-eszközök, oktató CD-ROM-ok régóta megtalálhatók, gyakran kölcsönözhetők is a közművelődési könyvtárakban és szakkönyvtárakban egyaránt.

A tanulócsomagok és a tanuláshoz felhasznáható ajánlott irodalom mellett a könyvtár —anyagi forrásaitól függően —lehetővé tudja tenni, hogy az is tanulhasson a különböző eszközöket, számítógépet, nyomtatót stb. igénylő tananyagokból (pl. multimédia, irodai szoftverek használata), akinek nincs meg a lehetősége ezek megvásárlására. Ily módon a könyvtár aktívan hozzájárul ahhoz, hogy nőjön környezetében a jól képzett emberek száma.

A projekt ismertetése

A LISTED (CEE) betűszó: Library lntegrated System for Telematics-based Education (Central and Eastern Europe), azaz A telematikai alapú oktatás segítését szolgáló integrált könyvtári rendszer (Közép- és Kelet-Európa).

A projekt tartama a szerződéskötés időpontjától (1998. június) számított 12 hónap. Ez a projekt az előző, 1998-ban zárult LISTED-projekt kiterjesztése, amelyet az EU telematikai alkalmazások programjának könyvtárak szektora hirdetett meg, és amelyben 5 EU ország (Dánia, Írország, Nagy Britannia, Portugália és Spanyolország) 14 intézménye vett részt.

A projekt célja, hogy közkönyvtárakban telematikai úton olyan szolgáltatásokat hozzanak létre, teszteljenek és terjesszenek, amelyek a nyitott és távoktatási programokban részt vevő tanulókat támogatják. A LISTED olyan eszközt —egy távoktatási képzéseket és anyagokat feltáró katalógust és ehhez illeszkedő sokrétű oktatást —biztosít a könyvtáraknak, amely képessé teszi majd a személyzetet arra, hogy megfeleljen a távoktatási kérdésekben támogatást igénylő különböző használói csoportok elvárásainak, és bátorítsák őket az élethosszig tartó tanulás magatartásformájára.

A projekt keretein belül megvizsgálták a könyvtári személyzet és a felhasználók igényeit, az alkalmazott technológiát, a piaci szükségleteket és a jogvédelmi vonatkozásokat. Mindezek figyelembe vételével fejlesztették ki azt a speciális katalógusként működő web-oldalt, amelynek segítségével a tanfolyamok és tananyagok távolról is megkereshetők, esetenként közvetlenül elérhetők lehetnek. Mind az újonnan kifejlesztett katalógust, mind pedig az ehhez kapcsolódó szolgáltatásokat a már említett államokban kialakított teszthelyeken próbálták ki. A Közép és Kelet-Európára kiterjesztett projekt a részvevő két megyei könyvtárat is ilyen teszthelyként kezeli. Elődeihez hasonlóan ezekben a könyvtárakban is el kell végezni az igényvizsgálatokat, a katalógust adaptálni kell a helyi körülményekhez, és fel kell tölteni a magyar körülményeknek megfelelő adatokkal.

A LISTED természetesen összhangban van a többi EU könyvtári programmal (LISKAT, DEDICATE, DERAL), és egyúttal csatlakozik is hozzájuk. A projekt végére várt eredmény, hogy a teszthelyeken tanulási lehetőség és jól képzett személyzet segítse a tanulókat, valamint hogy a tapasztalatok alapján a program fejlesztése és további terjesztése is lehetséges legyen. A régióban való kiterjesztés lehetővé fogja tenni

  • a rugalmas és távoktatás szakértőinek szakmai továbbfejlődését,
  • a projekt tartalmának kiterjesztését,
  • a KKE országok ösztönzését a gyakorlati együttműködésre és hálózatépítésre,
  • további új technológiák kidolgozását a térségben.

Ezeken túl magyar szempontból nézve várható eredmény lesz, hogy

  • a rugalmas és távoktatási anyagok a könyvtáron kívüli forrásokból is elérhetők lesznek,
  • a magyar közkönyvtárosok megismerkednek a felnőtt tanulók támogatásának lehetőségeivel,
  • a személyzet és a használók egyaránt megismerhetik a rugalmas és távoktatási lehetőségekről szóló információkat.

A LISTED (CEE)-ben résztvevő partnerek

Solihull MBC Koordináló partner
Wrexham Library & Information Service A képzésért felelős partner
Staffordshire Open Learning Unit (SOLU) A telematikai fejlesztésért felelős partner
Katona József Megyei Könyvtár (Kecskemét) Teszthely
Békés Megyei Könyvtár (Békéscsaba) Teszthely
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Műegyetemi Távoktatási Központ Távoktatási szakértő, magyarországi koordinátor

Az eredeti LISTED-projekt során szerzett tapasztalatok összefoglalását, valamint a projekt során kifejlesztett katalógus elérési módját a LISTED koordinátora a magyar partnerek rendelkezésére bocsátotta. Ennek alapján megkezdődhetett az előkészítő munka.

Kezdeti gondok és megfontolások

Az előzetes tájékozódás során valamennyi magyar résztvevőben hasonló gondolatok merültek fel. Ezek közül néhány felidézése jól szemlélteti, hogy a távoktatás —az elterjesztésére irányuló törekvések ellenére —helye és szerepe mindmáig nem jól körvonalazott.

  • Magyarországon a rugalmas és távoktatás mint az alapképzés, a szakképzés és továbbképzés új formája még nem mindenütt elismert oktatási forma, bár —főleg a Nyitott Szakképzésért Közalapítványnak köszönhetően —az utóbbi hónapokban mind több teret nyer. Mint láttuk, a távoktatás az élethosszig tartó, főleg felnőtteket érintő tanulás hatékony eszköze. Ennek ellenére gyakorlatilag ismeretlen a munkaerő-piaci változások által leginkább érintett rétegek számára: lehetőségeit nem vagy ritkán használják ki a munkaadók és foglalkoztatottak, még kevésbé a munkanélküliek. Ennek számos oka van: a tanfolyamok magas ára, az önálló tanulástól való félelem, a tanuláshoz mindinkább szükségessé váló számítógéptől való idegenkedés stb.
  • A másik gondot a két résztvevő könyvtár földrajzi elhelyezkedése okozta. Mindkét megye gazdasági élete a mezőgazdaságon és némileg a kereskedelmen alapul, ahol a szervezett keretek között történő élethosszig való tanulás egyelőre még nem sürgető szükséglet. Emiatt ebben a régióban a távoktatás és távtanulás még kevésbé ismert fogalom, mint egyéb, iparral inkább ellátott területeken2.
  • Bár a távoktatás piaca még kialakulatlan, a távoktatási kurzusokat szolgáltató cégek és intézmények egyre szaporodnak. Ezek anyagainak nyilvántartását jelenleg a Nemzeti Távoktatási Tanács szervezi és végzi. A LISTED-nek nem célja, hogy kiváltsa ezt a katalógust, inkább a magyar tanfolyamokat kívánja bejuttatni a nemzetközi vérkeringésbe.
  • Annak ellenére, hogy tudjuk, hogy "a könyvtár a művelődés és a tanulás természetes helye", kételyek merültek fel azzal kapcsolatban, vajon a tanulóknak eszükbe jut-e, hogy távoktatási lehetőségekkel, programokkal és tananyagokkal kapcsolatos kérdéseikkel a közművelődési könyvtárhoz forduljanak. Ezen valószínűleg a könyvtárak tudatos marketing tevékenysége lesz hivatott változtatni.
  • A magyarországi könyvtárak informatikai eszközökkel való ellátatlansága, illetve a továbbfejlődés csekély lehetősége bizonytalanná teheti a vállalkozás hosszú távú sikerét3.  Hiába készül magas színvonalú katalógus, és hiába szeretne a tanuló a könyvtárban tanulni, ha az géphiány és a megfelelő infrastruktúra hiánya miatt lehetetlen.
  • A LISTED-katalógus tanulmányozása során sarkalatos kérdésként merült föl a katalógus nyelve volt: a résztvevők egyhangúan szükségesnek látták a magyar nyelvű keresőfelület kialakítását. A csak angol nyelvű katalógus nyilvánossá tételével ugyanis nagyrészt éppen azok elől zárnák el a könyvtárak az információszerzés lehetőségét, akikért a katalógus készül: a nyelvtudással rendszerint nem rendelkező, de önállóan tanulni szándékozó munkanélküliek, kismamák és egyéb, a munkaerőpiacra visszakerülni kívánó s ezért továbbképzést igénylő csoportok elől.
  • Felmerült az a kérdés is, hogy vajon csak a tanfolyamok meglétéről kell tájékoztatást adni, vagy esetleg a kurzusok anyagait is rendelkezésre kell bocsátani. A válasz a jelen gazdasági körülmények között nem egyértelmű. A tanulni vágyók szempontjából az lenne a kívánatos, hogy a kiválasztott tanfolyamot helyben, a könyvtár állományában levő tananyag segítségével el is végezhesse, s így különösen anyagi befektetés nélkül képezheti magát. A tanfolyamot meghirdető és a tananyagot nagy anyagi áldozatokkal előállító intézmények viszont természetesen meg akarják kapni befektetésük ellenértékét.
  • Egyértelműen pozitív tény, hogy mindkét könyvtár személyzete —az integrált könyvtári rendszerük használata révén olyan nagy gyakorlatra tett szert az adatbevitelben, hogy ennek a katalógusnak az építése várhatóan semmilyen problémát nem fog okozni.

Eddigi tevékenységek

Magyarországon a projekt előzetes tárgyalásaira májusban került sor. Ekkor a brit és walesi partnerek megismerkedtek a helyszínekkel és a projekt résztvevőivel4. A tárgyalások és beszélgetések eredményeire építve a magyar partnerek áttekintették a távoktatás ismertségét régiójukban, és felmérték, ott mi módon valósítható meg a projekt. Emellett úgy végfelhasználói, mint könyvtárosi szemmel kipróbálták a távoktatási anyagokat tartalmazó LISTED-katalógust.

A tapasztalatokat a júniusi budapesti ügyvivői testületi ülés5 rendszerezte. Ezen megtörtént az időközben felmerült problémák megtárgyalása és a feladatok lebontása. Annak érdekében, hogy a végrehajtás jól ütemezhető legyen, az értekezlet után egy operációs terv készült, amely elemeire bontva tartalmazza a projekt egyes feladatait, a határidőket és a feladatok végrehajtásáért felelős intézményeket.

Szeptemberben a magyar partnerek képviselői intenzív tréningen vettek részt Walesben, a Wrexhami Városi Könyvtárban. Ez a könyvtár az eredeti LISTED programnak is résztvevője volt, és így nagy tapasztalatokkal rendelkezett mind a távoktatás támogatása, mind pedig a LISTED-katalógus használata, mind pedig a könyvtárosok kiképzése terén. A látogatás során főleg az alábbi kérdésekre kerestük a választ:

  • Milyen tanulástámogatási formákat találhatunk egy közkönyvtárban?
  • Ki végzi itt a távoktatásban tanulók támogatását?

E kérdésekre természetesen részletes válaszokat kaptunk, amelyek összefoglalása tanulságos lehet bármilyen típusú könyvtár számára: A tájékoztató könyvtáros nem tutor6. A nyitott és távoktatás közkönyvtári támogatása nem más, mint egy magas színvonalú tájékoztatási tevékenység. A könyvtáros a gondosan végigvezetett referensz interjú során megtudja, milyen tanulási igényei és tervei vannak a hozzá forduló olvasónak. Ennek alapján és a rendelkezésre álló katalógusok és információs anyagok segítségével a kérdezőnek egyedül álló vagy egymásra épülő távoktatási tanfolyamokat tud javasolni. A kiválasztott tanfolyamok tananyagai, valamint a kiegészítő olvasmányok megtalálhatók a könyvtár állományában, szükség esetén onnan ki is kölcsönözhetők. Amennyiben a tanuló szakmai kérdésekre vár választ, a könyvtáros ezek megoldását azzal segíti, hogy egy első találkozót szervez egy szakmai tanácsadóval, aki térítés ellenében segít a tanulónak.

Walesben és az Egyesült Királyságban a könyvtárak jelentős szerepet vállalnak a távoktatás népszerűsítésében. Lehetővé teszik, hogy a távoktatási programokat hirdető szórólapokhoz hozzájussanak az olvasók. A jelentkezések idején a programszervezők helyet kapnak a könyvtárban, az érdeklődőknek helyben válaszolnak, intézik a beíratásokat. A tanulókban ezáltal is összekapcsolódik a távoktatás és távtanulás fogalma a könyvtárral.

További tennivalók

A projektnek csaknem a felénél tartunk. A magyar nyelvű felület kialakítása folyamatban van. Az együttműködő könyvtárak elvégezték a piac felmérését, a tanfolyamok adatainak összegyűjtését, megkezdődött a PR-tevékenység. A továbbiakban két fő feladatra kell összpontosítanunk: a tanfolyamok értékelésére és adataik bevitelére, valamint a tájékoztatást végző könyvtárosok felkészítésére. A projekt operációs terve szerint 1999 tavaszán a magyar nyelvű LISTED-katalógus már alkalmas lesz arra, hogy bárki érdeklődő az interneten keresztül bemutassa a magyar távoktatási kínálatot, kitekintést adjon a külföldi partnerek tanfolyamaira, és ha lehetséges, egy linkkel akár el is kezdhessen egy ingyenes tanfolyamot.

Felhasznált irodalom:

  • Csoma Gyula (szerk.): Felnőttoktatási kislexikon. Pb. Kossuth, 1987.
  • Edwards, R.J. et al.: Abersyswith —at a distance. In: Education for Information. V8, 1990. p 341—348.
  • Jogi, L.: Distance education in Estonian adult an duniversity education. In: Proceedings of the 6th EDEN Conference held at the TUB 23—25 June 1997. [s.l.] EDEN, 1997. p. 159—162.
  • Limowicz, G.—Stepien, A.: EU programmes —their impact and achievments in the reforming of educational system for adults in Poland. In: Proceedings of the 6th EDEN Conference held at the TUB 23—25 June 1997. [s.l.] EDEN, 1997. p. 159—162.
  • LISTED. Specification of training course outline to meet the needs of end-users and library staff. LISTED, 1998.
  • Moore, M.: Az önálló tanulás elméletéről. 1983. In: Maróti Andor (szerk.): Andragógiai szöveggyűjtemény II. Válogatás a felnőttoktatás elméletének külföldi szakirodalmából. Bp. Nemzeti Tankvk. 1997. p.119—139.

Jegyzetek.

  1. BDTF Könyvtár és Informatikai Tanszékén (Szombathely) főiskolai adjunktus, a BME PhD hallgatójaként a  Műegyetemi Távoktatási Központ képviseletében a LISTED-projekt koordinátora. A jelen cikk a Tudományos Műszaki Tájékoztatás c. folyóirat számára leadott kézirat.
  2. A projektben részt vevő intézmények közötti távolság okozta kommunikációs zavarokat a LISTED által rendelkezésünkre bocsátott First Class levelező- és konferenciaszoftver jelentősen lecsökkentette.
  3. A Békés Megyei Könyvtár ezen a téren talán még rosszabb helyzetben van, mint a Katona József Megyei Könyvtár.
  4. Bár a magyar résztvevők előzetesen áttanulmányozták a LISTED eddigi eredményeit, a célkituzés pontosítása és a megvalósítás módja még homályos maradt. Ezért fokozott jelentosége volt a személyes beszélgetéseknek.
  5. Tagjai a projektben részt vevő intézmények képviselői.
  6. Tutor = a távoktatásban a szakmai támogatást biztosító tanácsadó tanár.